Galambos Péter „Galamb” az m2-n vetített Kultúrház, és a Klubrádión futó Büntető mozidélután közkedvelt és népszerű műsorvezetője. Szeretik a pörgős stílusát, az intellektusát és a hangját. Ez utóbbi az „ékszere”, gondoljunk csak az dinókutató-Ross-dokira!

Mit válaszolt gyerekkorában arra a kérdésre, hogy: mi leszel, ha nagy leszel?

Volt egy olyan időszak, amikor kohász akartam lenni, de ez hamar elmúlt. Leginkább tanár, színész, és finn favágó volt a válasz.

És ha most megkérdezik? Minek vallja magát elsősorban? Műsorvezetőnek vagy színésznek?

Egyiknek sem, leginkább a média-prostituált kifejezést használom előszeretettel.

Megkérdezhetem, összesen hány diplomája van?

Rengeteg, magam sem számolom, de ezek közül a legbüszkébb a Tv-ovis oklevelemre vagyok. Azt is büszkén viselem, hogy a Színművészetiről nincs befejezett négy évem, hanem másfél év alatt a magam részéről elvégeztem…

Volt már olyan, hogy felismerték valahol a hangját?

Szokták, de nem tudják, honnan ismerik, csak összeszűkült szemmel gyanakszanak.

Mennyire kell azonosulni egy szinkronszínésznek azzal a színésszel, akit szinkronizál?

Teljesen semennyire. Kínos lenne, ha egy férges krumplival kellene azonosulnom egy rajzfilm kapcsán, viszont szívesen azonosultam volna pl a Némó nyomában-os betépett levesteknőssel, de azzal meg nem lehet. Ez a színészi munka egy felületesebb módja, a technika itt talán fontosabb, mint a lélek.

A szinkronizálás feladat, élmény vagy kihívás?

Leginkább feladat, munka, pénzkereset, ritka a kihívás, ha egy igazán tehetséges színészt egy jó filmben kell szinkronizálnom, de sajna ez nem túl gyakori, túl sok a szutyok szappanopera.

Kinek a szinkronizálása áll legközelebb a szívéhez?

A levesteknős, és persze Ross a Jóbarátokból. Denzel Washington még imponál, ha néha hozzájutok.

Van-e, vagy volt-e álomszinkronja? Olyan, akinek szívesen kölcsönözné, vagy kölcsönözte volna a hangját? Mondjuk mit szól Bobby Ewinghoz?

Kikérem magamnak a feltételezést!!!

Lehet, hogy elfogult vagyok, de Magyarországon nagyszerű szinkronhangok vannak. Ez egyrészt köszönhető maguknak, a hangoknak, másrészt annak, hogy jól válogatják össze a szinkronhangokat. De ez mégis hogyan működik? A színészek külsejéhez illesztik a hangot? Vagy a karakterhez, amit játszik? Ön miért nem lehet a magyar hangja mondjuk Mel Gibsonnak?

Ez sokkal szubjektívebb. Hang, külső, színészi kvalitás, sok minden segít egy rendezőnek választani. De sajnos nem értek teljesen egyet a lelkesedésével, a magyar szinkron jelenleg súlyos mélyponton van. Minden forgalmazó, megrendelő gyors munkát akar olcsón, és ettől a felhígult szakma gagyit és alacsony színvonalat gyárt napról-napra. Egyre lejjebb csúszik a színvonal. Mel Gibsont csinálja a Sörös Sándor, vagy a Dörner György, mert ők passzolnak hozzá, korban, hangban és stílusban is, nekem jó lesz a Denzel, vagy a Wesley Snipes.

Térjünk át másik szerepére. Vezet műsort tévében, rádióban...azért a tévében jobban elemében érzi magát, vallja be...

Nem vallom. Mindkettőt imádom, és a rádió sokkal lazább és szabadabb, nagyobb teret enged, ott kitombolhatom magam, és meg is teszem. A tv sokkal kötöttebb műfaj.

Nem gondolt még arra, hogy váltson, és a kereskedelmi csatornáknál érvényesüljön? Elvégre azok sokkal több nézőt vonzanak, mint az m1 vagy az m2.

Nem gondoltam rá, bár kerestek már meg, de ezt a színvonalú és mélységű műsort, mint a Kultúrház, egyelőre a kereskedelmiek nem tudnak produkálni, és engem sokkal jobban érdekel a magyar kulturális élet, mint hogy valamelyik celeb kivel jár, vagy hogy kitől van gyereke.

Meséljen a "végletek interjúalanyairól". Biztosan volt már legkedvesebb, legidegesítőbb, legfárasztóbb...

Leginkább a kedvencemről, az hogy Terry Gilliam-el készíthettem interjút, számomra szakmai pályafutásom csúcsa volt, pláne, hogy 15 éves korom óta, mióta először láttam a Brasil c filmjét, akartam feltenni neki néhány kérdést, és az , hogy megtehettem, nekem piszok fontos volt.

Büntető mozidélután című rádióműsora nagyon jó kritikákat kap. Sajnos Miskolcon nem lehet fogni a Klubrádiót, de a címéből ítélve jól odamondogathat egy-egy filmnek. Keményen bünteti a gyenge filmeket?

Naná. Sokba kerül egy jegy, kevés az emberek ideje moziba járni, megérdemlik, hogy tudják, mire váltanak jegyet. Pláne a magyar filmeknél, amik ráadásul a mi pénzünkből készülnek, Isten óvja tőlem egy vacak film alkotóját.

Azt sem nehéz kitalálni, hogy szabadidejében rengeteget ücsöröghet a moziban, ahol finom a popcorn és hangosan lehet szürcsölni a kólát...kivel szokott moziba járni?

Nem járok szabadidőmben moziba, én azt munkaköri kötelességből teszem, ingyen a délelőtti sajtóvetítéseken. Kedvtelésből inkább otthon, a számomra érdekes kikölcsönzött filmekkel múlatom az időt, leginkább egy rakat barátommal.

Úgy látom, a színészetet nagyon háttérbe szorította. Ez időszakos vagy végleges döntés?

Most a Fehér Tenyér c Hajdú Szabolcs filmben játszom egy epizódszerepet, de azt is csak mert a rendező erőszakoskodott, Leginkább maradok a műsorvezetésnél, sokkal komfortosabban érzem magam a saját bőrömben, mint máséban.

Mennyire van közel a politikához? Családjával, barátaival szokott politizálni? Mit gondol a 2006-os választásokról, a kampányról és annak sportszerűségéről, tisztaságáról?

Kezd tele lenni a hócipőm. Voltam nagyon közel a politikához a rendszerváltás környékén, ma már úgy érzem, hogy túl közel, és néha még rám tör az ifjonti hév, hogy valamit tegyek, de már csak azért, hogy nehogy egy olyan oldal kerüljön hatalomra, amelyet végtelenül károsnak érzek. Igazából egy olyan országban szeretnék élni, ahol négyévente elmegyek szavazni a kedvenc pártomra, aminek tudom a nevét, de a választások között nem akarok hallani a politikáról, nem akarom ismerni a politikusok, miniszterek nevét sem, csak tudni, hogy dolgoznak, tisztességesek, és nem izélgetnek folyamatosan engem állampolgárt, hogy utáljam azt a barátomat, aki a másik párttal ért egyet. Ezt gyűlölöm, és nem bocsátom meg a politikának.

Hogy tekint a jövőbe? Vannak tervei, amiket szeretne megvalósítani, vagy még nem tudja, mit hoz a holnap?

A fiamat akarom jól felnevelni, hogy boldog, gátlásoktól és frusztrációktól mentes ember lehessen. A többi nem érdekes.

Zemenszky Kitti                                                                                      2006. február 8.