Előzmények:

Margaret Thatcher brit miniszterelnök 1984-ben harcolta ki a fontainebleau-i csúcstalálkozón legendás, „I want my money back!” felkiáltásával, hogy a viszonylag szerény mezőgazdasággal rendelkező Nagy-Britannia kárpótlást kapjon azért, mert befizetései ellenében kevés mezőgazdasági támogatást kap, szemben például Franciaországgal. Ez a visszatérítés ma eléri az évi 3,5 milliárd fontot (5,2 milliárd eurót). Az Unió külügyminiszterei 2005. júniusában Luxemburgban vitatták meg első alkalommal a szervezet 2007-2013 közötti időszakra tervezett büdzséjét. A legnagyobb vita a körül alakult ki, hogy az unió francia javaslatra visszakérte Nagy-Britannia évi hárommilliárd fontos kompenzációját. Jack Straw brit külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy országának szüksége van a pénzre, mert egyébként a britek kapják a fejenkénti legalacsonyabb támogatást. Gordon Brown pénzügyminiszter szerint "a kompenzáció még mindig teljesen jogos". Nagy-Britannia elsősorban a közös agrárstratégiát tartja sérelmesnek. A britek azzal érvelnek, hogy a francia termelők évente hétmilliárd font támogatást kapnak a központi költségvetéstől. Tony Blair miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: igazságtalan, hogy az unió lakosságának öt százaléka viszi el a támogatások negyven százalékát. José Manuel Barroso, az Európai Tanács elnöke szerint Nagy-Britanniának alkalmazkodnia kellene a változásokhoz, és jelenlegi gazdasági helyzete alapján szemlélni a hárommilliárd fontos kompenzációt. "Nem ott tartunk, ahol húsz éve. Britannia sokkal gazdagabb. Van viszont tíz szegényebb új tagország. Nem volna tisztességes, ha több terhet kellene viselniük, mint Nagy-Britannia".

A brit javaslatok:

A Európai Unió soros elnökségét betöltő Nagy-Britannia 2005 novemberére dolgozta át és terjesztette be az unió 2007-2013-as költségvetését. Az unió tagállamainak vezetői szinte kivétel nélkül elfogadhatatlannak tartották a brit javaslatot, mely szerint a büdzsét 25 milliárd euróval csökkentenék, amelyen belül a legnagyobb tétel az új tagok tervezett felzárkóztatási támogatásainak 10 százalékos karcsúsítása lenne. Ez hazánkat 2 milliárd eurós mínuszként érintené. A brit számítások szerint Magyarország 22 milliárd eurót kapna az EU-alapokból a hét évre, a csehek 23 milliárdot, a lengyelek 57 milliárdot. Straw külügyminiszter utalt rá, hogy a csökkentésért cserébe az újak rugalmasabb szabályokat kapnának az EU-pénzek felhasználásában. A költségvetési EU-biztos szerint azonban ez kétélű fegyver. A szabályok lazítása a pénzügyi fegyelmet is rontja, így a fel nem használt pénzekből több juthat vissza a közös kasszába, s onnan automatikusan a nettó befizetőkhöz (köztük a britekhez).

2005 december 2-án Tony Blair Budapesten  tárgyalt a visegrádi négyek kormányfőivel. Megállapodás azonban itt sem született. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tárgyalás után elmondta, a V4-ek egyetértenek abban, hogy reformokra van szükség az európai büdzsében, de azt nem fogadhatják el, hogy csak egyetlen ponton, a kohéziós politika terén hajtsanak végre változtatásokat. Tony Blair hangsúlyozta: Nagy-Britannia semmiképpen nem mondhat le a neki jelenleg járó mezőgazdasági visszatérítésekről. Hozzátette: a tíz új tagállamnak elemi érdeke, hogy még az idén megállapodás szülessen az uniós büdzséről, hiszen elképzelhető, hogy jövőre sem születik kompromisszum. A brit költségvetést azonban nemcsak a V4-ek, hanem Európa-szerte bírálták. A francia elnök arra kérte Tony Blair brit kormányfőt, hogy nyújtson be újabb költségvetési javaslatot, és felszólította Londont, vegye ki teljes egészében a részét a bővítés finanszírozásából. Chirac szerint a brit javaslat „ugyanazoknak a pénzügyi áldozatoknak az elfogadására kényszerítené Franciaországot, csak különböző okokból: júniusban a bővítés, decemberben pedig a gazdag tagországoknak járó visszatérítés egy részének finanszírozása miatt". Angela Merkel német kancellár szerint is „van még csiszolnivaló" a 2007-2013-ra szóló költségvetési javaslaton, még nagyon sok kemény tárgyalásra van szükség a megegyezéshez.

December 14-én újabb – módosított – költségvetési javaslattal állt elő Nagy-Britannia, melyben két és fél milliárd euróval kívánja növelni a kiadásokat. Ennek nagy része az újonnan csatlakozó tagállamokat illetné meg. Magyarországnak 400 millió euróval több pénzt ajánlottak, illetve azt, hogy könnyítik a támogatások felhasználásának szigorú szabályait. Azonban ezt a költségvetési tervezetet is elfogadhatatlannak tartotta mind a miniszterelnök, mind az ellenzéki pártok vezetői is. Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter kifejtette, hogy „a javaslat semmit nem mozdult el a brit visszatérítés kérdésében, a szöveg pontatlan, a Magyarországról szóló részben egészen más összegek szerepelnek, mint amit a britek a sajtó számára közzétettek. Pokorni Zoltán fideszes frakcióvezető-helyettes szerint is elfogadhatatlan az előterjesztett második brit költségvetési javaslat, mivel 750-770 milliárd forintot venne ki a magyar emberek zsebéből, valamint azt javasolta a kormányfőnek, hogy azt a nemzeti közmegegyezést képviselje, amely kialakult az EU 2007-2013-as költségvetése ügyében. Megfogalmazása szerint ez az a ritka példa, amikor szocialista politikusok, fideszesek és liberálisok egyetértenek, ahogy a magyar nép által megválasztott európai parlamenti magyar képviselők is teszik.

A megegyezés:

Az Európai Unió vezetői december 17-én hajnalban megállapodtak a közösség 2007-2013-as finanszírozásáról, miután Nagy-Britannia beleegyezett, hogy lemond a 10,5 milliárd eurós költségvetési visszatérítéséből a fejletlenebb régiók felzárkóztatása javára. Az áttörést a harmadik brit előterjesztés hozta meg, így a brit uniós elnökség mégiscsak betöltötte hivatását és a költségvetés elkészítése nem húzódik át az osztrák irányítás időszakára.

A hétéves büdzsé kiadási főösszege 862,36 milliárd euró, Magyarország az első brit indítványhoz képest mintegy egymilliárd euróval növelni tudta részesedését a támogatásokból, s ezzel az egy főre jutó támogatottság "ranglistáján" a második helyet foglalja el! A hétéves új költségvetési periódusban átlagosan 3,529 milliárd euróval kapunk többet az uniótól, mint amennyit befizetünk. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a következőképpen üdvözölte a megállapodást: "Az elért kompromisszum ugyan messze elmarad a Bizottság 1025 milliárd eurós javaslatától, de kedvezőbb az eredeti brit előterjesztésnél, és lehetővé teszi, hogy az Unió elmozduljon a holtpontról".

Bodnár Milán